TISZTA LEVEGŐ.LÉLEGZŐ TEREK.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet) értelmében a konyhai szagelszívó rendszereket félévente, a 14 méternél magasabb lakóépületek szellőzőrendszereit 4 évente, az egyéb légtechnikai rendszereket pedig a gyártói előírások szerinti időközönként kötelező tisztítani.

A tisztítás elmulasztása tűzvédelmi bírságot és hatósági eljárást vonhat maga után. A Krill Zrt. a munka elvégzését követően akkreditált, a katasztrófavédelmi és tűzvédelmi auditokon hiánytalanul elfogadott hivatalos jegyzőkönyvet ad át. Ez a dokumentáció tartalmazza az elvégzett beavatkozás pontos technológiai leírását, a tisztítás előtti és utáni endoszkópos videó- és fotódokumentációt, valamint a következő kötelező vizsgálat határidejét.

A légtechnikai rendszer energiafogyasztása az áramlási ellenállások csökkentésével (légcsatorna-tisztítás, alacsony nyomásesésű szűrők beépítése) és a hálózat pontos aerodinamikai beszabályozásával mérsékelhető, ami közvetlenül 15–30%-kal csökkenti a specifikus ventilátorteljesítményt (SFP).

Ha a légcsatorna belső felülete poros, vagy a beépített szűrők telítettek, a rendszer statikus nyomásesése drasztikusan megugrik. Ennek kompenzálására a ventilátormotoroknak magasabb frekvencián kell üzemelniük, ami exponenciálisan növeli a villamosenergia-felvételt. A légmennyiségek zónánkénti hidraulikai és fojtásos kalibrálásával elkerülhető a felesleges túlventilálás, így a gépek mindig a legkedvezőbb hatásfokú munkaponton üzemelnek.

A rezgésdiagnosztika az ISO 10816 szabvány alapján lehetővé teszi a motorok, csapágyak és ventilátortengelyek mechanikai állapotának roncsolásmentes felmérését, így a hibák hetekkel a kritikus géptörés és a termeléskiesés előtt azonosíthatók.

A rezgéssebesség és a gyorsulási értékek mérésével pontosan megkülönböztethető a járókerék dinamikus kiegyensúlyozatlansága, az ékszíjtárcsák szöghibája, valamint a gördülőcsapágyak korai kopása. A proaktív állapotfelmérés révén az alkatrészcserék a tervezett karbantartási leállások idejére ütemezhetők, nullára csökkentve a váratlan, milliós károkat okozó technológiai leállások kockázatát.

A belső környezeti panaszok kivizsgálása az MSZ EN ISO 7730 szabvány és a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet szerinti műszeres mérésekkel történik, amelyek egzakt módon számszerűsítik a helyiség PMV (hőérzet) és PPD (elégedetlenek aránya) értékeit, a lokális légsebességet, valamint a CO2-koncentrációt.

A szubjektív viták helyett kalibrált gömbhőmérőkkel és omnidirekcionális áramlásmérőkkel meghatározzuk a huzathatást kiváltó pontokat (ahol a légsebesség meghaladja a 0,15–0,2 m/s értéket). A felmérés egyértelműen kimutatja, ha a rossz légeloszlás miatti függőleges hőmérséklet-különbség vagy az elégtelen légcsere miatti magas szén-dioxid-szint okozza a munkavállalói diszkomfortot és a beteg épület szindrómát (SBS).

Az egyedi méretezésű és zsákmélységű légszűrők tökéletesen kitöltik a meglévő szűrőházat, ezáltal megszüntetik a szűretlen levegő bejutását okozó bypass-szivárgást, miközben a megnövelt aktív szűrőfelület alacsonyabb nyomásesést és hosszabb csereperiódust garantál.

Sok régebbi vagy speciális légkezelőnél a szabványos méretű betétek hézagosan illeszkednek, így a por a szűrőkeret mellett megkerüli a szűrőközeget, közvetlenül szennyezve a hőcserélőket. A Krill Zrt. saját gyártásában az ISO 16890 szabvány szerinti (Coarse, ePM10, ePM2,5, ePM1) szűrőket tizedmilliméteres pontossággal, megerősített keretszerkezettel és optimalizált zsebszámmal gyártja le, biztosítva a maximális portároló képességet.