A légcsatornák fő típusai
A légtechnikában az épület adottságai és a levegőigény határozza meg, milyen típusú csövezést alkalmazunk.
1. Spirálkorcolt (spiro) csövek (kör keresztmetszet)
A klasszikus, hengeres formájú horganyzott acélcsövek jelentik az ipari és nagyobb méretű kereskedelmi légtechnika alapját.
- Előnyük: áramlástanilag a legtökéletesebb forma. A legkisebb a felülete (így az anyagigénye és a hővesztesége is), a legkisebb a légellenállása, és a formai merevsége miatt kiválóan ellenáll a nyomásváltozásoknak.
- Méretsor: szabványos, úgynevezett "NA" (névleges átmérő) méretekben készülnek (pl. NA100, NA125, NA160, NA200, stb.).
2. Négyszögletes légcsatornák
Ha a belmagasság korlátozott (például egy irodaház álmennyezete felett), négyszögletes csatornákat használnak.
- Hátrányuk a körhöz képest: nagyobb felület azonos keresztmetszet mellett (több anyag, nagyobb súrlódás), sarkokban kialakuló mikro-örvények, és alacsonyabb saját merevség (nagyobb méreteknél belső merevítésre van szükség a "dobogás" elkerülése végett).
3. Flexibilis és lakossági (PE) csövek
- Alu/Sonoflex: általában csak rövid bekötési szakaszokon (pl. főágtól a befúvórácsig) használatosak, mivel a harmonikaszerű belső felületük drasztikusan növeli a légellenállást.
- PE (Polietilén) antisztatikus/antibakteriális csövek: a modern lakossági hővisszanyerős szellőztetők (okosotthonok) sztenderdje. Általában kis átmérőjűek (75 mm vagy 90 mm), és csillagpontos kiépítéssel, rejtve (aljzatban vagy födémben) futnak.
