Légtechnikai tervezés

A tervezés fő szakaszai

A tervezőmérnök munkája komplex folyamat, amely az alábbi lépésekből áll.

1. Igényfelmérés és funkcionális meghatározás: mekkora a helyiségek létszáma? Milyen technológiai folyamatok zajlanak (pl. konyhai gőz, ipari por)? Milyen tisztasági követelményeknek kell megfelelni?
2. Légmennyiség meghatározása: a magyar és európai szabványok (pl. MSZ EN 16798) alapján kiszámoljuk a szükséges frisslevegő-mennyiséget. Ezt befolyásolja a személyek száma, a helyiség alapterülete és a belső szennyezőanyag-források.
3. Hőterhelés és páratechnika: ha a légtechnika fűtési vagy hűtési feladatokat is ellát, ki kell számolni a helyiségek téli hőveszteségét és nyári hőterhelését.
4. Hálózat kialakítása és nyomvonaltervezés: a korábban megismert légtechnikai csövek és idomok elhelyezése az épület szerkezetében, elkerülve az ütközéseket más szakágakkal (BIM tervezés).
5. Hidraulikai (légtechnikai) méretezés: a keresztmetszetek meghatározása úgy, hogy a légsebesség és a nyomásesés az optimális szinten maradjon.
6. Gépészeti kiválasztás: a számított légmennyiség és az összesített rendszerellenállás (nyomásesés) alapján a megfelelő légkezelő gép, ventilátor és a hozzá tartozó légszűrők kiválasztása.

Tervezési alapelvek: a 3 legfontosabb szempont

1. Légsebesség és akusztika

A tervezés során a legnagyobb hiba a túlméretezett sebesség. Ha a levegő túl gyorsan áramlik:

• Zaj keletkezik: a turbulens áramlás a csőfalakon és az idomokon rezgést okoz.
• Huzatérzet: a befúvási pontokon a túl nagy sebességű levegő kellemetlen hőérzetet okoz.
• Energiaveszteség: a nyomásesés a sebesség négyzetével arányos.

2. Légtömörség (ATC osztályok)

A tervben rögzíteni kell a rendszer elvárt légtömörségét. A Krill Zrt. által javasolt ATC 2 (D) osztály elérése alapvető elvárás a modern tervezésben, mivel a szivárgó csatornák miatt elveszett levegő felesleges villamosenergia-pazarlást jelent a ventilátornál.

3. Szűréstechnikai hierarchia

A tervezés során meg kell határozni a szűrési fokozatokat az ISO 16890 szabvány szerint:

• Durva szűrés (coarse): a gép védelmére.
• Finom szűrés (ePM1, ePM2.5): az egészséges beltéri levegőért (pollen, szálló por ellen).
• Abszolút szűrés (HEPA): speciális technológiákhoz (műtők, laborok).

Szabványok és jogszabályok: amihez igazodni kell

A magyarországi tervezés során az alábbi irányelvek a mérvadóak.

• OTÉK (253/1997. Korm. rendelet): meghatározza az alapvető szellőzési követelményeket.
• MSZ EN 16798-1: nem lakóépületek energiateljesítménye és beltéri környezeti minősége.
• 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet: az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról (hővisszanyerés kötelezettsége).

Mire figyeljen a beruházó? (Tervezési ellenőrző lista)

• Rendelkezik-e a terv Beszabályozási jegyzőkönyv sablonnal? (Enélkül nem ellenőrizhető a rendszer).
• Beépítésre kerültek-e mérőcsonkok a kritikus pontokon?
• A szűrők cseréjéhez biztosított-e a szervizhely?
• Van-e a tervben hangcsillapítás, hogy a ventilátor zaja ne jusson be a tartózkodási zónába?