ISO 16890 – új mérce a légszűrő-választásban
Az utóbbi években a légszűrő gyártás és minősítés alapjaiban változott meg. A korábbi EN 779:2012 szabvány helyét az ISO 16890 vette át, amely a szűrők teljesítményét már valós levegőtérben előforduló részecskeméretek szerint méri. Ez a különbség lényeges, hiszen míg a régi normák inkább laboratóriumi körülmények között, mesterséges porokkal teszteltek, az új szabvány a tényleges környezeti szennyeződésekre épít. A cél, hogy a kiválasztott légszűrő valóban azt a levegőminőséget biztosítsa, amit a gyártó ígér.
A Krill Zrt. szakemberei gyakran találkoznak olyan ügyfelekkel, akik a régi megnevezések (G4, F7 stb.) alapján keresnek szűrőt, miközben a valós összehasonlítás csak az ISO 16890 kategóriák (ePM1, ePM2.5, ePM10) szerint pontos. Ez a szabvány a szűrési hatékonyságot az előtte lévő térrészben előforduló részecskék kiszűrését százalékosan fejezi ki, így egyértelműen látható, melyik szűrő képes például a legfinomabb, 1 mikron alatti részecskéket is felfogni.
Régi normák és az ISO 16890 közti különbségek
A régi EN 779 rendszer a szűrők teljesítményét mesterséges porral vizsgálta, és a kategóriák betű-szám kombinációval jelölték a szűrési osztályt. Ez a módszer sokáig működött, de nem tükrözte pontosan a városi és ipari környezetek valós légszennyezését. Az ISO 16890 ezzel szemben a PM (Particulate Matter) szemcsékre koncentrál, azokra, amelyek az emberi tüdő mélyére is eljutnak.
Ez nemcsak a beltéri levegőminőség-mérést teszi hitelesebbé, hanem segíti a tervezőket és karbantartókat abban, hogy a rendszer egészét optimalizálják. Egy modern légszűrő rendszer már nem csak a por mennyiségét csökkenti, hanem az egészségügyi kockázatokat is mérsékli. A Krill Zrt. tapasztalatai szerint az ISO 16890 szabvány szerinti szűrők élettartama és energiahatékonysága is javult, ami hosszú távon költségmegtakarítást jelent az üzemeltetőknek.
Hogyan válasszunk megfelelő légszűrőt az ISO 16890 alapján?
A légszűrő választásakor első lépés a környezeti feltételek pontos ismerete. Más típusra van szükség egy kórházi műtőben, egy irodaház szellőztetőrendszerében vagy egy ipari gyártócsarnokban. Az ISO 16890 értékek (ePM1, ePM2.5, ePM10) segítenek abban, hogy a szűrési hatékonyság a valós levegőszennyezettséghez igazodjon.
A Krill Zrt. ajánlása szerint az ePM1 ≥ 50% teljesítményű légszűrő már alkalmas finomrészecskék kiszűrésére, míg az ePM10 kategória inkább a durvább szennyeződések, például por ellen véd. Érdemes figyelembe venni a légáramlási ellenállást is, hiszen a túl sűrű szűrő anyag növelheti az energiafogyasztást. A szakértői konzultáció segíthet megtalálni az optimális egyensúlyt a hatékonyság és gazdaságosság között.
Miért fontos a megfelelő légszűrő a fenntarthatóságban?
A helyesen kiválasztott légszűrő nemcsak a beltéri levegő tisztaságát javítja, hanem az energiafelhasználásra is hat. A pontosabb besorolású ISO 16890 szerinti szűrők jobb légáramlást biztosíthatnak, így a ventilátorok kisebb ellenállással dolgoznak, ami mérsékli az elektromos fogyasztást.
A Krill Zrt. kutatásai is rámutatnak: a korszerű szűrőrendszerek nemcsak az egészséget védik, hanem az üzemeltetési költségeket is csökkentik. A vállalat több mint 30 éve fejleszt légtechnikai megoldásokat, így pontosan tudja, milyen típus felel meg az egyes környezetek igényeinek. A jövő a szabványos, mérhető teljesítményű szűrésé, amely egyszerre szolgálja az emberek jólétét és a fenntartható működést.
